A zenekar története

A Barackca zenekart 1993 októberében alapítottuk meg, ekkor volt az első közös próbánk a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskolában. A zenekar alapítása Huszár János és Huszár Krisztián ötlete volt, majd csatlakoztak az iskolából Kollár Zoli és Sziráki Zoli, valamint az első koncert erejéig Virág Vili és Béres Andris is. Ekkor még a zenekar stílusa nem alakult ki, de a zenélés iránti vágy összekötött minket. Nem sokkal később Kollár Miklós is csatlakozott gitárosként. A zenekar első nevét (Barakk Rock) az iskola barakk épülete után kapta. Ott próbáltunk egészen addig, míg le nem bontották az épületet. Ekkor szükségét éreztünk a névcserének, így lett az új név az épület becézésével Barackca, amit ilyen furán írunk.

Viszonylag hamar elkezdtünk saját dalokat írni. Mivel a zenét és a szöveget leginkább János és Krisztián írták, az ő ízlésük mentén indult a banda a punk rock felé. Az első 1,5 év alatt megírt dalokkal kezdtünk el koncertezni, majd 95′ februárjában kerestünk egy számunkra megfizethető stúdiót, ahol 24 óra alatt felvettük az „Eine Kleine Punk Music” című albumot.

Ezután egyre több koncertezési lehetőségünk volt, főleg Budapesten. Leginkább iskolai bulikon, a Ferencvárosi Művelődési Házban, a Fekete Lyuk utódjában: a Klub III/III-ban, a Patkány Lyukban, valamint vidéki kocsmákban játszottunk. Az 1996-os győri Exploited koncert hozta meg nekünk a széleskörű ismeretséget. A koncert után teljes gőzerővel turnéztunk, akkor már országszerte. 96′-ban a „Sleym” album felvételekor a Kollár testvérek kiszálltak a zenekarból, mert nem érezték magukénak ezt a mûfajt. Így Jani – aki mind ez idáig csak énekelt – vette magához a gitárt és játszotta fel az album még hiányzó részét. Ezután már a koncerteken is ő gitározott.

1997 júniusban elkészült a harmadik „Piros hó” albumunk, ezen már csak trióként játszottunk. Ebben az évben először léptünk fel Sziget fesztiválon, ami akkor még jellemzően underground fesztivál volt. Ezt a koncertet 2-3 ezer fős közönség nézte végig, ami nagyon nagy élmény volt nekünk. A koncertet Jani az „In-kal In-kal ő mindenkinek diktál, In-kal In-kal, mikor szűnik meg már!” két sorossal kezdte az akkori túlkapásokra utalva. Amit a koncert után az In-kal emberei megpróbáltak megtorolni: Jánost lefogták és elhurcolták hogy megverjék. Szerencsére ennek több ismerős is szemtanúja volt, ők segítettek neki megszökni, így végül nem esett baja. 1997 végén Zolitól is búcsúznunk kellett, mert tanulmányai miatt nem tudta vállalni a folyamatos koncertezést. Az ő helyét Puskás Bandi vette át, aki azóta is a zenekar tagja.

98′-ra egyre komolyabban foglalkoztattak minket a társadalmi problémák, ennek hatása érezhető az akkor megjelenő, „Terror” című albumunkon.

2000-ben jelent meg a „Kö(s)ztársaság” című anyag, amin továbbra is a társadalom kritikus és a világpolitikai vélemények a mérvadóak. Ennek az évnek fontos mérföldköve volt még számunkra: az első külföldi fellépésünk. Erre a koncertre az akkor még Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, egy Feketic nevű városkában került sor, ahol több mint 400 fős közönség gyűlt össze és hatalmas buli kerekedett. A következő külföldi bulira Németországba hívtak minket, amit egyre több meghívás követett újabb és újabb országokból.

2002 év elején elkészült a „Miért élünk?!” c. lemez ami már csak politikai töltetű dalokat tartalmaz.

2003-ban a zenekar kiköltözött Berlinbe, de olyan sok koncertet adtunk, hogy nem volt értelme ott szállást fenntartani így a bázisunk megint Budapest lett. Októberben 3 koncertből álló mini turnéval ünnepeltük a 10 éves fennállásunkat, ekkorra már szinte mindenhol telt ház előtt. 2003 decemberében új anyagot készítettünk „Nyisd ki a szád” címmel, amin 10 új és 9 újra felvett dalt van.

2004-es év volt a legmozgalmasabb évünk. Ekkor csatlakozott Hoschi is a Barackcá-hoz gitárosként, Erfurtból. Szintén ebben az évben volt az 500. koncertünk, decemberig pedig több, mint 100 koncertet adtunk. Az év végére egy Dél- Kelet Ázsia-i turnéra hívtak minket, ahol 9 koncertünk volt 4 országban.

2007-re a Barackcá-val már 24 európai országban turnéztunk rendszeresen, és a legnevesebb punk fesztiválokon játszhattunk. Ezek közül a legnagyobbak: Antifest, Force Attack, Pod Parou. Az évek során számtalan világszerte ismert punk zenekarral játszottunk együtt: olyanokkal mint Exploited, Propagandhi, MDC, OI POLLOI, UK Subs, Vibrators, GBH, Extreme Noise Terror stb.

2008-tól csak félgőzzel tudtuk működtetni a zenekart, mert Krisztián Hollandiába költözött. Ezért sajnos csak nagyon ritkán tudtunk koncerteket vállalni. Ezeken a koncerteken volt nagy segítségünkre két jó barátunk Ádám a Semmi Komolyból, majd éveken át Benji a Hatóságilag Tilosból. Ezúton is nagy köszönet érte nekik! Még pár turnét Krisztián le tudott játszani, de betegsége miatt végül 2012-ben a nagyszabású 19. születésnapi bulin elbúcsúzott tőlünk és a közönségtől. Ezt a koncertet több profi operatőrrel felvettük és megjelent DVD-n.

A vegetálás évei azonban úgy néz ki véget érhetnek, mert 2017-ben Krisztián visszatért a bandába. Új dalok írásába kezdtünk és emellett az európai koncertezés is újra beindulni látszik.