Mikor látod, hogy nincs már jövőd
Mikor érzed, hogy fogytán erőd
Akkor már te sem hagyhatod tovább
Hogy életeddel játszanak ostoba figurák!

Elvették már szinte mindenedet
De megvan az emberi büszkeséged
És nem adod fel soha a reményt
Mert életed lángja még mindig benned ég!

Fekete zászlókkal gyűlik a nép
A barikádokon folyik a vér
Feláldozva magukat egy szebb jövőért
Fiatalok szállnak harcba az életükért!

De a hatalom és gyilkosa már várja őket
Robbanások és sikolyok rázzák meg a földet
Senkit sem kímél a kínzó halál
Egy kis gyermek könnyes szemmel egy ablakban áll!

A katonának fegyver van a kezében
A nép előtt áll s belenéz a szemükbe
Látja az arcokon: „Tarts velünk jó barát!”
S uralkodója ellen fordítja pisztolyát!

De a gyávák lőnek a tömegbe
Biztos helyen áll az elnök nevetve
Fájdalom járja át az arcokat
Akik nem hagyják elvenni az álmaikat!

Ha legyőzik együtt a zsarnokokat
A kapitalista önkény uralmakat
Az álnok és hazug rendszereket
felszabadítják a szenvedő lelkeket!

Mikor az ádáz küzdelem véget ér
A romok között már nem folyik a vér
Tépett zászlókat lenget a szél
Nem kell már többé harcolni az életedért!

Akkor nem lesz majd veszélyben oly sok gyerek
Nem lesznek éhező emberek
Nem lesz a hajlék csak vágyálom
Béke uralkodik majd mindenütt az utcákon!

Béke lesz az utcákon, Béke a tereken, Béke a világon
Béke lesz az emberi fejekben!

Ha befogod a szád, mint oly sok ember
Csak egy csepp leszel s körülötted a tenger
Amely szennyezett és nincs benne élet
Ha ilyen maradsz van mitől félned!

Ha elégedetlen vagy nyisd ki a szád!
Ha látod a rosszat nyisd ki a szád!
Ha valami bánt nyisd ki a szád!
Gyerünk, NYISD KI A SZÁD!

A te békéd a háború, az én békém az élet
Aki téged támogat annak nem számít egy élet!
FEGYVEREK! EMBEREK! BOMBÁZÁS!

A béke nevében harcolva a pénz hatalmát véded
Te döntöd el helyettünk, ki ártatlan s ki vétkes!
ERŐSZAK! FÉLELEM! ROBBANÁS!

Menetelő katonákkal készülsz a terror ellen
De ami ellen küzdesz az ugyan úgy ott van benned!
RETTEGÉS! PUSZTULÁS! KÍNHALÁL!

Van amikor már nincs tovább és búcsúzkodni muszáj
Bár drága volt az élet, de fájó, hogy jön a halál
Az emberiség megkötötte a saját szoros hurkát
Már az egyik lába alól a sámlit is kirúgták

Megmérgezték magukat, nyakukon a kötéllel várják a csodát
A tudatuk meghasadt, élő halottként élnek tovább
A téves érték ítélet mindent kiirtott maga körül
Az élővilág meg egyre csak rohad mélyen legbelül

Mindenkinek a sérült lelke valahol a végtelenben vegetál
Még meg sem született, de már elpusztult az emberek körül az egész világ
Az emberiség megkötötte a saját szoros hurkát
Már az egyik lába alól a sámlit is kirúgták

Tépd le magadról a kötelet!
Hányd ki beleidből a mérget!
Vedd kezedbe a sorsodat!
Az élet így nem érhet véget!
Őrizd meg a reményt!
Kovácsolj egy új egységet!
Összefogással és akarattal!
Megmenthetjük az égész földet!

Itt van megint egy vasárnap s a nyájad újra eljött hozzád,
Hogy lemossa magáról a hétköznapok összes mocskát
Nincs az a bűn amitől pénzért megtagadnád a megbocsátást
Jó pásztorként kiszabod rájuk a büntetések mivoltát

refr.:
Nem kell nekünk képmutató vallás
Nem kell nekünk hazug feloldozás
Nem kell nekünk a pásztorok dicső szava
És nem kell nekünk a mennyországod kétes java

Betörésért és rablásért mondd el ötször azt, hogy „Mi atyánk”
És holnaptól újra kezdheted életednek sötét oldalát
Nemi erőszak, pedofília mondj el tíz „Üdvöz légy Máriát”
S megtisztulva oktathatod fiadnak az erkölcs himnuszát

refr.:
Nem kell nekünk …

S te aki embereket öltél tárd ki karod és üvölts el száz imát
Utána büszkén elmondhatod, hogy az isten mindent megbocsát
A pásztorok ájtatos arccal felmarkolják az adományokat
A mise bortól részegedve hatalmas orgiákat csapnak

refr.:
Nem kell nekünk …

Gyerünk hát vedd elő a fegyvered!
Csak így lesz biztonságban az életed!
Ne állj szóba soha senkivel!
Tanulj meg mindent ami a harchoz kell!

refr.:
Tökéletes harcos, remek polgár
Ki elfogadja azt mit az állam diktál
Ki feltételek nélkül rögtön harcba száll
Ilyen akarsz lenni? Gondolkodj már!

Ne nézz soha más emberek szemébe!
Mindent ami emberi dobj a szemétre!
Aki más, mint te vagy az ellenség!
Más emberen segíteni az betegség!

refr.:
Tökéletes harcos …

Az életed verseny s neked győzni kell!
A farkas törvény ami szerint élni kell!
Elpusztíthatsz mindent, hogyha akarod!
Így majd az egész világot te uralod!

refr.:
Tökéletes harcos …

Az a hazám ahol élek
Nem az miről a mondák regélnek
Számomra az egész föld a hazám
Embernek szült engem a jó anyám

Még meg sem születtem, de már a tulajdonuk voltam
Születésem után a rabszolgájukká váltam
A nyilvántartásukban csak egy adathalmaz lettem
Ez alapján követnek egész életemben!

A tudás nevében átmossák az agyamat
Hogy ne születhessen belőle önálló gondolat
Ha mégis maradna egy szikrányi gondolat
Ügyelnek majd arra, hogy eltapossanak!

A munkával mit végzek őket szolgálom
Mert elveszik a hasznom, bármit is csinálok
Az életterem szűkítik, nincsen időm másra
Elidegenedés, irigység mindenki másra

Szabályokat szabnak, melyeket nem törhetek át!
Határokat szabnak, melyeket nem léphetek át!
Ha mégis megteszem bűnözővé válok
Börtönükbe zárnak az átkozott kormányok!

Együtt ültünk a homokozóban
Együtt ültünk az iskolapadban
Együtt voltunk lenn a téren
Együtt fáztunk a hideg télen

refr.:
És most itt állsz velem szemben
Gumibot, fegyver vagy könyv a kezedben
Feladtad azt amiben hittél
És a hatalom szolgája lettél

Véresre versz a kis utcákban
Elbutítasz az iskolában
Pedig te is köztünk voltál
De tömegbe lősz ha szól a kormány

refr.:
És most itt állsz …

Ugyanolyan srácok voltunk
Egy szebb világról álmodoztunk
De te mindent elfeledtél
Nézz magadra, hogy mi lettél!

refr.:
És most itt állsz …

Te építetted fel a házakat
Te építetted fel az utcákat
Te építetted fel a gyárakat

Nézd meg az egészből mi maradt!
Ők csak elveszik, mit létrehoztál
Vedd már észre azt, hogy kihasználnak
Nélkülük lesz majd boldog az élet
Vedd vissza az életed!

Azt mondják, hogy nehéz az élet
Mert nem hagyják, hogy könnyebb legyen
Rabszolgának tartanak csak minket
Kifacsarják tested s lelkedet!

Mindent elpusztít a kapitalizmus
Megvakítanak a háborúkkal
Nem lehet ez így, hát nézz előre
Változtatni kell!

Gyűlöletet szítanak közöttünk
Meggyűlöljük a szeretteinket
Eltorzított értékrendben élünk
Megőrjít a félelem

Ők csak elveszik, mit létrehoztál
Vedd már észre azt, hogy kihasználnak
Nem lehet ez így, hát nézz előre
Változtatni kell!

Ha nem tudod hogyan boldogulj az életben, mi adunk egy segítő kezet
Ha nem tudod mi a helyes és mi nem, mi adunk egy segítő kezet
Ha úgy érzed, hogy valamit tenned kell, mi adunk egy segítő kezet
Ha úgy érzed, hogy már üvöltened kell, mi adunk egy segítő kezet

refr.:
Mi adunk egy segítő kezet ha kell
Nem kérünk cserébe semmit
Segítünk megtalálni az utat
De utána neked kell lépni

Amikor látod, hogy minden egyre süllyed, mi adunk egy segítő kezet
Amikor látod pusztulni amit szeretsz, mi adunk egy segítő kezet
Ha megpróbáltál mindent, de nincs miért élned, mi adunk egy segítő kezet
Ha megpróbáltál mindent, de nincs ki megértsen, mi adunk egy segítő kezet

refr.:
Mi adunk egy segítő kezet …

Az ország majd a népé lesz
Itt nem lesz úr az SZDSZ
Ha lemond majd az új kormány
Nem lesz vezér a Torgyán

Nem lesz többé választás
Itt nem lesz munka kiosztás
Az lesz majd itt a best
Az országban anarchia lesz

Képviselők lemondanak
Ujjak majd nem indulnak
Minden párt majd szétszakad
A Parlamentből csak épület marad

Ami munkát elvégzel
Annyi pénzel mész majd el
Nem lesz főnök, ki jól keres
Az egyenlőség: úrrá lesz

Nekem nem elég a gyufa, nekem nem elég a gáz,
Nekem csak az elég,hogy ha felrobban a ház!

Mert én elpusztítok mindent ami utamba kerül,
Én egy őrült vagyok aki senkin sosem könyörül!

Engem nem érdekel törvény és nem érdekel szabály,
Mert én egyedül vagyok nekem senki se dumál!

Soha nem törődöm mással egyedül csak magammal,
Mert én elérek majd mindent amit bárki más akar!

Felhőtlen nyári égbolt,
Ilyen már nagyon rég volt,
A buszmegállóban állok,
Negyedórája hányok.

Meggyötört ez az este,
De nincsen még minden elveszve,
Már nem vágok olyan jó képet,
Látom, hogy ott jön a végzet.

Odalép hozzám a közeg,
Jobb oldalán ott van a löveg,
Bal kezében lenül a botja,
Törik a haverom orra.

Megszólít a társa,
Üklét a gyomromba vágja:
„Mit bontjátok itt a rendet?
Én mindenkit feljelentek!”

Corvette-ből négy arc kiröhög,
Feléjük egy nagyot köpök,
A rend őre engem ver szájba,
A dagadt röhög a pofámba.

Kiszállni egyikük sem mer,
Mert náluk az áru a bokszer,
Én lettem megint a vesztes,
Pedig a négy fazon a tettes.

Már nem olyan felhőtlen az égbolt,
Pedig a kedvem egészen jó volt.
Most itt ülök bent a yardon,
És törölgetem az arcom oóó.

Erőszakos a világ, és erőszakos mindenki.
A vérengzéssel kezdődött és nem állítja meg senki.
Gyilkol, rabol mindenki, az életért megy a harc.
Nincs tisztességes ember, ez az egész világ szar.

Refr.:
Változtatni ezen már nem lehet,
Ezer éve elbasztuk az életet.
Változtatni ezen már nem lehet,
Ezer éve elbasztuk az életet.

Kint az utcán vér folyik, dolgoznak a maffiák.
Rablás, nemi erőszak, és a sok prostituált.
Elpusztulnak az értékek, nincs már szerelem.
Nincs már remény,nincs több hit, csak a félelem.

Refr.:
Változtatni ezen…

Pusztuljon a kormány,
Pusztuljon a rendszer,
Ilyen hatalmi állam
Nekünk ugyan nem kell!
Pártkoalíciók harca,
Sok vérengző honatya
Demagóg politika,
Prostituált hajsza!

refr.:
Ezektől döglik a föld,
Kínlódik sok ember,
Ezért a sok szemét
Végleg tűnjön el, végleg tűnjön el, tűnjön el!

Le a rasszizmussal,
Mert mindenki élőlény
Ne számítson a bőrszín,
Ne számítson a nemzetiség
A bűnözők fehérek
És ugyanúgy feketék
Ezektől az emberektől
Szenved már a nép

refr.:
Ezektől döglik a…

Kizsákmányoló emberek,
Zsíros uralkodók
Politikai függőség,
Gyilkos törvényhozók
Bukott egypártrendszer,
S a kapitalista hatalom
Elveszett királyságok,
Diktatórikus uralom!

refr.:
Ezektől döglik a…

Kinn ültem a téren
Mikor elképzeltem éppen
Milyen is az élet
Ha szeretetben élnek

Nem gondoltam én se
Nagy dolgokra mégse
Csak békére vágytam
És a haverokat vártam

Ráeszméltem rögtön
Ilyen nincs a Földön
A basebal ütő csattan
Az arcomba kaptam

Mert másképp néztem ki
Nem úgy mint, egy senki
Önállóan éltem
Senkitől se féltem

Most a pofám vérzik
Mások meg csak nézik
Hisz ez nekik nem fáj
Ezt nem ők kapták
A mocskos, véres földön
Az arcomat törlöm
A járókelők állnak:
-Na mi van, fejbe vágtak?

Ha felrobban majd egy atombomba
És megjön az első lökéshullám
Falrakenődve megláthatod
Barátocskám majd a hullám

Ezután majd nemsokára
Megjön majd az atomfelhő
Akkor nekünk barátocskám
Nem kell többé majd napernyő

Nemkell többé szolárium
Barnára sül kicsiny testünk
Egymás mellet lenn a porban
Ropogósra sülve fekszünk

Ezt akarta Clinton és Blair
Szegényednek a fegyvergyárak
Hogyha velűk szembenálnék
Kiüríteném a tárat!

Én én az egész tárat kiüríteném!!!
Én én az egész tárat kiüríteném!!!

refr.:
Azt mondják ez a változások kora,
Nem fog itt se történni csoda,
Elindul az ember, de még nem tudja, hogy hova
Az emberiség jaj nagyon ostoba

Nincsenek társadalmi értékek
Nincsenek elfogadott mértékek
Nincsen itt egyetértés semmiben
És már nem bízhatunk senkiben

Mindenhol korrupciós botrányok
Megbukott és megválasztott kormányok
Mindenhol éhezik a nép
Ez lett az új világ kép

refr.:
Azt mondják ez a változások kora…

Mindenütt lázongó fiatalok
Otthonukban gubbasztó nyugdíjasok
Ez itt egy elfogadott rend
Ettől lesz növekvő a trend

Családot feláldozó karrier
Embereket széttépő terrier
Határtalan az üldözés
Engem elkeserít az egész

refr.:
Azt mondják ez a változások kora…

Itt van újra a választás és kezdődik minden elölről
A sok politikus félrebeszél és minden ideget felőről

Mehetnék megint voksolni, de sajnos megint nem megyek el
Itt nem lesz soha politikus, aki egy szavazatot is megérdemel

Inkább nézem otthon a tévét, sokkal többre megyek vele
Még mindig jobb, ha reklámokkal van tele, az ember feje

Szabadságra vágyom, arra amire a többiek
Egy jó nő, és egy korsó sör, tudom nem sok, hát ide vele

Az anarchia jó dolog, de most még nem teljesülhet be
Megpróbálok úgy élni, hogy ne rúgjak bele senkibe

Mindig vidám leszek, kerüljön el messze a baj
Avval nem ártunk senkinek, ha fejünk tetején színes a haj, színes a haj, színes a haj.